A pszichoterápiáról – hogyan segít a pszichológus?

Counselling and SupportKorábban már láttuk, hogy az, hogy miként gondolkodunk önmagunkról, hogy milyennek tartjuk magunkat, illetve elsősorban, hogy milyen lelki programozást kaptunk gyermekkorunkban, alapjaiban határozza meg életünket. És így nehézségeink, problémáink természetét is. Írtam arról is, hogy a lelki problémák és a pszichiátriai kórképek hátterében sok esetben a negatív énkép áll. Ez egy mélyen meghúzódó ok, amely a legtöbb esetben nem nyilvánvaló a páciens számára. A segítségre szoruló emberek többségének nincs rálátása arra, hogy panaszait valójában milyen lelki törések okozzák, éppen ezért van szükség a pszichológusra, aki ezt segít kibogozni, tisztázni, és tudatosítani a páciensben.

A legtöbb ember, amikor pszichológushoz fordul, általában valamilyen konkrét problémával teszi ezt: “képtelen vagyok aludni”, “nem tudom megoldani a házassági krízisemet”, “állandóan fáradt és lehangolt vagyok”, “a munkatársaim utálnak, kiközösítenek, úgy érzem, kibeszélnek és kinevetnek a hátam mögött”, “túlzott féltékenységemmel tönkreteszem a szerelmi kapcsolatomat”, “engem senki sem szeret”, stb., stb. Hosszasan lehetne sorolni azokat az ún. fedőproblémákat, melyekkel az emberek felkeresik a pszichológust. Ezek mindegyike mélyebben húzódó lelki problémák megnyilvánulásai. Azért is nevezzük fedőproblémának őket, mert a kliensnek tulajdonképpen nem azzal a gonddal van elsősorban dolga, amely zavarja őt és ami miatt szakemberhez fordul, hiszen az csak egy tünet, és nem a probléma magva. A valódi szaksegítség ezért sok esetben csak úgy működhet, ha teljesen más úton indulunk el, mint ahogy a hozott panasz alapján indokoltnak tűnhet. A probléma gyökerének kezelésével oldható meg hosszú távon és eredményesen a panasz okát képező tünet is.

Alapvetően a szakember terápiás irányultsága határozza meg, hogy hogyan fog dolgozni a pácienssel. Vannak rövidebb és hosszabb terápiák. Előbbiek héhány hétig tartanak, és tünetcentrikusak, tehát a kiváltó mélyebb okokat nem igazán érintik. Ezért én a hosszabb terápiák híve vagyok. Azt vallom, hogy ahogyan nem is 2-3 hét alatt alakul ki egy erős gyökerű lelki probléma, úgy megoldani sem lehet ennyi idő alatt. Ahhoz, hogy a valós okokat felderítsük és valóban ott változtassunk, ahol kell, hosszabb időre van szükség, mint ahogy ahhoz is, hogy a lelki változások beérjenek az emberben. Ellenkező esetben olyan tünetelhárítást végzünk, mint amit a pusztán gyógyszeres kezelések kínálnak, és amelyek a “nyomd el a tüneteidet, a kiváltó okokkal pedig ne foglalkozz”-féle hozzáállással jellemezhetőek.

A fentiből adódik az is, hogy a mélyebb okokra fókuszáló terápia esetében a páciens úgy érezheti, hogy valójában nem is a valódi problémájával foglalkozik a szakember, hiszen neki partnerkapcsolati nehézségei vannak, a pszichológus pedig a szüleiről kérdezgeti. Valójában azonban az ilyen irányú megközelítés vezet hosszú távon a kliens állapotának eredményes javulásához.

A pszichológus szerepe az, hogy a beszélgetések alapján felismerje, hogy mi áll a kliens problémáinak hátterében, ezt tudatosítsa a páciensben, és ezáltal segítse hozzá őt ahhoz, hogy megtalálja az abból kivezető utat. Tehát, bár elterjedt a pszichológusi tanácsadás kifejezés, a szakember nem konkrét tanácsokat ad, nem mondja meg a kliensének, hogy mit és hogyan tegyen, hanem arra igyekszik rávezetni páciensét, hogy a megoldást ő maga találja meg. A pszichológus segítséget, útmutatást kínál, nem kész megoldásokat. Így érhető el, hogy a kliens olyan lelki támogatást kapjon, melynek köszönhetően hosszabb távon kezébe veheti élete irányítását, és ne konkrét helyzetekre szabott tanácsokat, melyekkel csak az adott szituációban képes helytállni.

A pszichológusi szaksegítség mindenkinek ajánlható, aki úgy érzi, elakadt az életében, nem tudja, hogyan tovább, mi tévő legyen. Ilyen krízishelyzetek pedig mindannyiunk életében adódnak olykor. Aki tehát úgy véli, hogy lelki problémákkal szakemberhez fordulni ciki, mert a “dilidoki” csak betegekkel, sérült lelkű és elméjű emberekkel foglalkozik, az nem látja tisztán a pszichológusi segítség lényegét, és az abban rejlő széles skálán mozgó lehetőségeket.

Kategória: Gondolatok | A közvetlen link.

A pszichoterápiáról – hogyan segít a pszichológus? bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Judit szerint:

    Kedves Stresszdoki! Bejegyzésedben pszichológust emlegetsz. Van tehát különbség a pszichológus és a pszichiáter között? Más terápiát alkalmaznak esetleg? Vagy mindkettő “dilidoki” és krízishelyzet esetén mindegy, melyikükhöz fordulunk?

    • Stresszdoki szerint:

      Kedves Judit! Jó a kérdés, sok ember nem tudja, mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között. A pszichiáter orvos, aki úgy szakosodott erre, mint más orvos bőrgyógyászatra, szemészetre stb. Végzettségének megfelelően a pszichiáter gyógyszeres kezelést (is) nyújt. Jó esetben nemcsak azt. A pszichológus bölcsészettudományi karon végzett humán szakember, akinek a fő munkaeszköze a beszélgetés, a pácienssel való szakszerű kommunikáció.

  2. pirgerne piroska szerint:

    Vannak mar osszegzett lelki gondjaim. Vanak, amiket magam megoldottnak tartok onmagam filozofikus-lelki empatikus atgondolasai altal.
    Vannak viszont, amiket szeretnek megerteni,. Sajnos nem megy.
    Nem tudom itt, ezen a helyen lehet-e beszelgetni, megbeszelni dolgokrol/dolgokat Onnel.
    Ami “hosszu”.
    Pl.: Jo-e, ha van az embernek lelkiismeretfurdalasa.
    Jo-e, ha onmagaval nincsen egyensulyban lelkileg, akkor inkabb nem megy kozossegbe.
    Stb.

    • Stresszdoki szerint:

      Kedves Piroska!
      A blog nem levelezésre való. Konkrét rövid kérdésre válaszolok e-mailben (villám levelezés), összetettebb probléma esetén a Skype tanácsadás szolgáltatásomat tudom felajánlani.

Van véleményed? Mondd el gyorsan!

Az Email címed nem tesszük közzé. A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitöltened!