Ebben a bejegyzésben ismét néhány gyakran felmerülő olvasói kérdésre válaszolok.
Érdemes-e párhuzamosan többféle terápiába járni, illetve egyszerre több szakember segítségét igénybe venni?
Nem ajánlom. Minden szakember kissé más módszerekkel dolgozik, másféle megközelítést alkalmaz. Ez a kliensben zavart kelthet. Sokan úgy gondolják, több pszichológus = gyorsabb változás. A valóságban azonban a módszerek eltérései sokkal inkább hátráltatják, mintsem segítik a fejlődést. Mindenkinek azt javaslom, hogy válasszon olyan szakembert, aki szimpatikus számára, akinek szakértelmében bízni tud, és egy ideig tartson ki mellette. Ha négy-öt foglalkozás után is úgy érzi, hogy rosszul választott, mert semmiféle fejlődést nem tapasztal, akkor esetleg keressen másik szakembert. Azt is tudni kell azonban, hogy sokan egyik pszichológustól a másikhoz járnak, és azt élik meg, hogy senki sem tud segíteni rajtuk. Ilyenkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy valóban arról van-e szó, hogy az összes szakember inkompetens, vagy inkább magában a kliensben keresendő a sikertelenség oka.
Egészséges életet élek, sportolok, gyógynövényeket fogyasztok, személyiségfejlesztő irodalmat olvasok, és mégis szorongok. Mitől lehet ez?
Amikor az életmódunk rendben van, mindent megteszünk a jó közérzet érdekében, mégis pszichés vagy akár szervi problémákkal kell szembenéznünk, az legtöbbször arra utal, hogy letértünk a saját utunkról, nem a belső iránytűnk által jelzett irányba haladunk. Ilyen panaszok esetében általában egy-két beszélgetés elegendő ahhoz, hogy kiderüljön, a kliens a lelke mélyén tulajdonképpen nem érzi jól magát abban az élethelyzetben, amelyben van, például nem működő párkapcsolatban él, vagy olyan munkát végez, amelyet gyűlöl. Ilyenkor a sport vagy a gyógyteák a könnyebbik utat képviselik, inkább ezektől várnánk a segítséget, mint hogy vállalni kelljen a változtatással járó kellemetlenségeket és nehézségeket. Az igazság azonban az, hogy ilyen esetben éppen ezt nem lehet elkerülni. Pótcselekvésekkel (még ha jótékony hatásúak is) nem oldhatjuk meg a fő problémákat az életünkben. Változtatni kell ahhoz, hogy a közérzetünket is meghatározó körülményeink változzanak.
Valahol azt olvastam, hogy a szorongás hasznos, mert az tette lehetővé őseink életben maradását. Igaz ez?
Nem. Amiről írsz, az a stresszreakció, de az nem egyenlő a szorongással. Őseink és a természeti népek a mai napig sokféle veszélynek voltak/vannak kitéve, így a stresszreakció (hevesebb szívdobogás és légzés, megfeszült izomzat stb.) lehetővé tette/teszi, hogy ezekkel könnyebben megbirkózzanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a stressznek adaptív szerepe van, felkészít bennünket a harcra vagy a menekülésre. A szorongás érzése azonban teljes mértékben hasztalan és káros. Kiváltó oka rendszerint nem valós, hanem kitalált, fiktív veszély, “agyalás”. Így a szorongás tipikusan a kényelmes életet élő modern nyugati ember problémája.
Lehet-e szedni a Rhodiolint gyógyszerek mellett? Mennyi idő után hat?
Lehet, de a Rhodiolinra is ugyanaz vonatkozik, mint általában a táplálék-kiegészítőkre: a gyógyszerektől különválasztva kell szedni, azaz múljon el másfél-két óra az alkalmazásuk között. Személyfüggő, hogy milyen gyorsan hat. Vannak, akik már 3-4 nap múlva érzik a hatását: kevésbé feszültek, jobb a közérzetük, könnyebben megbirkóznak a napi nehézségekkel. Mások inkább hosszabb időtávlatból visszatekintve látják, hogy mekkorát változott a lelkiállapotuk. Mindenesetre a Rhodiolin kapcsán is hangsúlyoznám, amire fenn már felhívtam a figyelmet: ez a készítmény sem fogja megoldani helyettünk a súlyosabb problémáinkat. Segít, nyugtat, jobb közérzetet és több energiát biztosít, de az elakadásokat nekünk kell feloldanunk az életünkben, ha előre akarunk jutni. Amennyiben ez egyedül nem megy, érdemes szakemberhez fordulni.