A pszichológiának kettős feladata van: egyrészt a már kialakult lelki zavarok kezelése, korrekciója, másrészt a megelőzés, ami a jó közérzet tényezőinek azonosítását teszi szükségessé. A betegség csak az egészséghez viszonyítva értelmezhető, és a diagnózis is csak akkor állítható fel, ha e két állapot egymástól megfelelően elkülöníthető. A szorongásról és egyéb pszichés problémákról korábban már sokszor írtam, most azt nézzük meg, hogy mely faktorok felelősek a lelki egészségért.
- Felépített, integrált személyiség. Az egyén identitása alapvetően stabil, képes megteremteni és fenntartani magában egy viszonylagos egyensúlyi állapotot. Átfogó, nagyjából egységes életszemlélet jellemzi. Gondolatai, érzelmei, szavai és tettei összhangban állnak egymással.
- Megfelelő énerő. Az egyén kellő érzelmi, viselkedési és impulzuskontrollal, önuralommal rendelkezik. Jó frusztráció- és szorongástűrő, valamint stresszel szembeni ellenállóképesség jellemzi.
- Kedvező énkép. Jó viszonyban van önmagával, saját személyét hiányosságai ellenére is képes elfogadni és szeretni. Képességeit, tulajdonságait pozitívan, de reálisan értékeli.
- Érett intellektuális képességek. Valóságérzékelése stabil és minden körülmények között megtartott. Pontos észlelés, fejlett realitásérzék és józan ítélőképesség jellemzi. Megfelelő helyzetfelismerésével, racionális és logikus gondolkodásával a felmerülő problémákat eredményesen kezeli.
- Általános alkalmazkodó képesség. A személy kellőképpen hajlékony és rugalmas, ami alkalmassá teszi a megváltozott körülményekhez való idomulásra, a megcsontosodott élethelyzetek elengedésére, a megújulásra.
- Kötődésre való képesség. Az egyén képes másokhoz bizalommal és empátiával közeledni. Az érzelmi önátadásnak és elköteleződésnek köszönhetően tud szeretetet adni és befogadni, ami lehetővé teszi számára a bensőséges emberi kapcsolatok kialakítását és fenntartását.
- Társadalmi és interperszonális kompetenciák. Az alapvető szabályok tisztelete révén képes a nagyobb csoportokba való beilleszkedésre és az emberek szélesebb körével való együttműködésre. Társadalmi felelősség- és szerepvállalásán keresztül hasznos tagja tud lenni a közösségének.
- Produktivitás. Munkára és alkotásra való képességgel rendelkezik. Kreatív önkifejezése révén képes kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget és potenciált, ezáltal tevékenységével gazdagítani tudja a világot.
- Autonómia. Az egyén önálló és szuverén, életvezetésében nem szorul rá mások segítségére, támogatására. Érzelmi és egzisztenciális függetlensége következtében magas szintű gondolkodási és cselekvési szabadságot élvez, önmaga ura.
- Örömre való képesség. A személy észreveszi a világban a szépet és élvezni tudja az élet nyújtotta örömöket. Elegendő időt ad magának a töltődésre, a szórakozásra, a kikapcsolódásra. Képes pihenni és lazítani, fontosnak tartja, hogy jól érezze magát.
- Fejlődést támogató szemlélet. Irányultsága alapvetően pozitív, az élethez való viszonyulása derűs és bizakodó. A nehézségeken átsegíti az a képessége, hogy a tanulságok levonásával képes tanulni belőlük, így a hasznára tudja fordítani őket.
- Spirituális fogékonyság. Akár vallásos, akár nem, magasabb énjével kapcsolatot tart fenn, ami segít megőrizni lelki békéjét, életének pedig mélyebb értelmet ad.
Mint látható, igen sokféle szempontnak kellene megfelelnünk ahhoz, hogy a lelki egészség minden feltételét teljesítsük. Mivel azonban nincs tökéletesen működő ember, szükségtelen kétségbeesni, ha néhány ponton fejlesztésre szorulunk. A fenti kritériumrendszert érdemesebb irányjelzőnek tekinteni, mintsem teljes mértékben megvalósítandó célnak.