Azt ígértem, bemutatom azokat a tényezőket, melyek segítenek abban, hogy csökkentsük a negatív stresszt és a szorongást.
Előtte azonban tisztáznunk kell valamit: mi az, hogy „negatív stressz” és vajon létezik pozitív is?
Pozitív és negatív stressz – mi a különbség?
A stressz szó hallatán a legtöbb ember azonnal a szorongás kellemetlen érzésére gondol, pedig létezik pozitív stressz (eustressz) is. Ilyet élünk át olyan esetekben, amikor valami várt változás áll be az életünkbe, pl. elköltözünk, utazásra készülünk, előléptetnek bennünket a munkahelyünkön, gyermekünk születik és így tovább. Tudjuk, hogy ezek az események is viszonylag nagyfokú izgalommal járnak, az ember valójában stresszt él át, de ez a fajta stressz ösztönzi, inspirálja, cselekvésre sarkallja. Előző bejegyzésemben írtam arról, hogy a stressz tulajdonképpen létszükségletünk, fejlődésünk egyik fontos motorja, nos, ez elsősorban a pozitív stresszre igaz.
A stressz másik fajtáját, a negatívat (distressz) is ugyanúgy jelentősebb változások, külső-belső kihívások váltják ki, a nagy különbség az, hogy míg az előbbi esetben úgy érezzük, képesek vagyunk kontrollt gyakorolni a helyzet felett, uraljuk a történéseket, és kompetensnek érezzük magunkat, hogy a legjobbat hozzuk ki a helyzetből, addig itt kontrollvesztést, tehetetlenséget és nagyfokú bizonytalanságot élünk át. Pozitív stressz esetén mi uraljuk a történéseket, negatív stressz esetén pedig a történések áldozataként, kiszolgáltatottjaként éljük meg önmagunkat.
Miért tőled függ, hogy melyiket éled át?
Fontos észrevennünk, hogy a két állapot közötti különbséget elsősorban a mi gondolkodásunk határozza meg, az, hogy miként értékelünk egy adott eseményt: leküzdendő kihívás vagy leküzdhetetlen akadály, barát vagy ellenség. Bizony, a legtöbb esetben tőlünk, a mi megítélésünktől függ az, hogy egy adott helyzet pozitív vagy negatív stresszt vált-e ki bennünk. Éppen ezért lehetséges, hogy önképzéssel, terápiával fejlesszük stressztűrő és -kezelő képességünket, és ezáltal javítsuk életünk minőségét.
Egy példát írok szemléltetésként: ugyanaz az utazás kiválthat belőled pozitív és negatív stresszt is. Ha hosszabb útra indulsz, repülővel utazol, és ez örömmel tölt el, akkor lázasan pakolgatsz, izgalommal készülsz az indulásra, terveket szősz, hogy mit teszel, ha megérkezel. Ekkor pozitív stresszt élsz át. Ha viszont félsz a repüléstől, ezért az utazást kényszernek érzed, akkor szorongva várod az indulás idejét, rosszul alszol előtte, és alig várod, hogy túl legyél rajta. Ez a negatív stressz. Láthatod: ugyanaz az esemény, és a Te hozzáállásod, gondolataid, érzelmeid határozzák meg, hogy miként reagálsz rá.
A cél tehát elsősorban nem az kell hogy legyen, hogy a külső világ eseményeit változtassuk meg, hanem a gondolkodásunkat, hozzáállásunkat, beidegződéseinket. Ha ez sikerül, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a körülményeink is változnak.
Ez a téma esetünkben központi jelentőségű, nem hiába van az, hogy a Stresszdoki-örömcsomagban több hanganyagban is beszélek erről.
A következő írásomban most már valóban kitérek a negatív stressz oldásának lehetőségeire.
Valóban, nálam is átalakult egy negatív stresszes hozzáállás pozitívvá. Én is mindig féltem, hogy esetleg repülővel kellene utaznom, mondván, hogy a repülők sokszor lezuhannak. De beszélgettünk a lányommal, aki lehet, hogy az esküvőjét úgy tervezi(ha mód lesz rá), hogy pl. Ausztráliában, vagy egy szigeten, s megkérdezte, hogy elmennék-e az esküvőre. Abban a szempillantásban megváltozott a véleményem, és azt mondtam, hogy természetesen, pedig tudtam, hogy repülővel kellene eljutni a célállomásra. Sőt, örültem, és már szinte várom, hogy alkalmam legyen repülővel utazni. A hozzáállás sokat számít.