Az előző két bejegyzésben azokat a tényezőket mutattam be, amelyek a szorongásossá válásban bizonyítottan nagy szerepet játszanak. A felsorolt veszélyeztető életesemények egytől egyig a gyermekkorhoz kötődtek, hiszen ez az életkor a legfogékonyabb a minket érő hatásokra, ezek alapján épül fel személyiségünk.
Többször írtam már a tudattalan életünkre, sorsunkra gyakorolt erős hatásáról is. Hogy milyennek éljük meg önmagunkat, illetve a minket körülvevő világot, elsősorban tudattalanunk tartalmának minőségétől függ. Ezt pedig alapvetően a gyermekkori élményeink, tapasztalataink határozzák meg. De mint már arról is volt szó, szerencsére minden felülírható, így megfelelő pszichoterápiával, személyiségfejlesztő tréninggel ezen is tudunk változtatni. Az általam tervezett és az előző bejegyzésben beharangozott tréning ezért több oldalról fogja támogatni a résztvevők közérzetének javítását; a hatékony szorongásoldó technikák megtanítása mellett az önismeretet is fejleszteni, és a tudattalan átminősítésén keresztül az énképet is javítani fogja. A valódi változáshoz egyszerre több területen kell hatást kifejteni.
De valóban reális-e az a lehetőség, hogy egy rossz gyermekkort megélt, és már évek vagy akár évtizedek óta szorongások közepette élő ember megszabaduljon „démonaitól”? Lehetünk-e boldog és kiegyensúlyozott felnőttek egy megpróbáltatásokkal teli gyermekkor után? Ez a kérdés a kutatók érdeklődését is felkeltette és vizsgálatokat végeztek a témában. Nehéz körülmények között nevelkedett embereket kérdeztek meg, hogy hogyan érzik magukat, vajon boldogok-e. Az eredmények biztatóak. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a nehéz, kihívásokkal és szorongással teli gyerekkor után is talpra lehet állni és sikeres, harmonikus életet lehet élni. Úgy tűnik, az ember képes arra, hogy a rossz élményekből, a szenvedésekből tanuljon, ezekből energiát, hajtóerőt merítsen. Sok megkérdezett személy azt állította, a korábbi negatív életkörülményeknek köszönheti, hogy felnőttként erős és sikeres lehet. A nehézségekből előnyt kovácsoltak.
Az aktuálisan rossznak megélt helyzetet tehát akár lehetőségként is értelmezhetjük. Alapvetően a mi hozzáállásunk határozza meg, hogy egy negatív életkörülmény összeroppant-e bennünket vagy éppen ellenkezőleg, lehetőséget teremt a fejlődésre. „Ami nem öl meg, az megerősít” – tartja az ismert mondás. Kedvenc példám a testi fogyatékossággal, végtagok nélkül született Nick Vujicic, aki azóta a világ egyik legsikeresebb írója és motivációs előadója.
De hogyan tudjuk előnyünkre fordítani a nehézségeket? Hogyan küzdhetünk meg korlátainkkal, lelki traumáinkkal? Ehhez fog segítséget nyújtani a tavaszra induló tréning – lásd az előző blogbejegyzés végén!
A megküzdés (coping) egyébként a pszichológia egyik gyakran kutatott területe. Erről fogok írni legközelebb részletesebben. Így az elméleti háttér megismeréséért nem kell tavaszig várni, ez már a következő bejegyzésemben elérhetővé válik.