Hitrendszereink csapdájában

A múlt héten beszélgettem egyik kliensemmel, aki arról panaszkodott, hogy nem tud felszabadultan örülni azoknak a jó dolgoknak, amelyek megadatnak neki. Tisztában van vele, hogy sok értékkel rendelkezik, viszont a hála érzésénél erősebb benne az ezek miatt érzett bűntudat, és a félelem, hogy mindent elveszíthet. Ha ad neki az élet valamit, attól tart, hogy egy másik dolgot elvesz tőle. Így sohasem elégedett és boldog igazán, holott ehhez mindene megvan.

Nem először hallok ilyen panaszokat. A szorongásra hajlamos emberekre jellemzőek ezek. Sokan úgy érzik, nem érdemlik meg, hogy jól menjen a soruk. Ezzel maguk akadályozzák, hogy így legyen – ha a körülményeik kedveznének is a jóllétnek, az aggodalmaikkal lehetetlenné teszik azt. Ezt a hajlamot erősítik a „lesz ennek még böjtje”- típusú álbölcsességek is, melyek azáltal, hogy gyerekkorunkban sokszor halljuk őket, lelki programokká acélosodhatnak bennünk. Ennek eredménye pedig egy olyan, a változásnak makacsul ellenálló hitrendszer, miszerint az életben semmi sem lehet igazán jó, ha a sors megjutalmaz bennünket, akkor a következő lépésben kíméletlenül be is nyújtja a számlát…

Szerencsére a sors nem így működik. Viszont tiszteletben tartja az egyén gondolkodásmódját, lelki beállítódását és ahhoz idomul. Az ember a hitrendszere szerint teremt. Vagyis, a fenti gondolatmenet lehet igaz, de nem szükségszerűen az. Tekinthetsz úgy az életre, hogy az csak nagyon szűkösen méri a jót, és úgy is, hogy bőkezűen osztja azt – mindkét esetben igazad lesz. A világ a te tükröd, amiben viszontlátod minden egyes tudatos és tudattalan lelki rezdülésed. Ahogyan gondolkodsz, érzel és cselekszel, olyan világot fogsz tapasztalni magad körül.

A fentiek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy ha bármilyen változást szeretnénk látni a külső körülményeinkben, akkor először belülről kell átalakulnunk. A legtöbb ember keményen dolgozik életkörülményei javításán, viszont nem képes lebontani negatív hitrendszereit, és nem érti, miért nem jut egyről a kettőre. Sokan jól fizető állás megszerzéséről vagy lottónyereményről ábrándoznak, miközben a szegénységtudatukkal akadályozzák ezek megvalósulását. Mások boldog, tartós párkapcsolatra vágynak, de nem veszik észre, hogy a lelkük mélyén ott fut a szüleik rossz házassága által kialakított negatív program, miszerint két ember együttélése sohasem lehet mentes a vitáktól, a veszekedésektől. Mindannyian saját hitrendszerünk alapján képezzük le az élet dolgait, jelenségeit, ezért történhet meg, hogy nincs két olyan ember, akik teljesen egyformán látnák a világot. Az azonban, hogy ezek a hitrendszerek pozitívak-e vagy negatívak, alapjaiban határozza meg sorsunk alakulását.

Ha a sorsteremtésnek ezt a törvényszerűségét felismertük, akkor könnyebben megértjük a másikat is. Mégpedig azt, hogy gondolkodásmódunk, hozzáállásunk pozitív irányba történő elmozdításával az egész személyiségünkön változtathatunk, ami viszont életünk összes területére hatással lesz. Ha az ember megemeli tudatszintjét és pozitívabbá formálja a világhoz való viszonyulását, akkor életkörülményeinek összességében javulást fog tapasztalni. Vagyis kliensemnek a cikk elején említett félelmei teljesen alaptalanok, a sors nem úgy működik, hogy egyik kézzel ad, a másikkal visszavesz. Éppen ellenkezőleg: megfelelő tudatossági szinten elérhető, hogy az ember egyre több jót kapjon, és az még meg is sokszorozza önmagát. Az öröm és szeretet Univerzumában élünk, márpedig ezek az értékek kiapadhatatlanok. Gondolj csak arra, hogy ha megosztod őket másokkal, akkor még több lesz neked is belőlük. Bizony, az Univerzum bőkezűen osztja mindazt a jót, ami élteti az embert, mindössze az ezt kétségbe vonó és ezáltal akadályozó negatív hitrendszereinket kellene lebontogatnunk ahhoz, hogy ezt befogadhassuk és felszabadultan élvezhessük.