Ebben a bejegyzésben folytatom a pszichológusokkal és munkájukkal kapcsolatos leggyakoribb tévhitek bemutatását.
- Pszichológusra csak a beteg embereknek van szükségük. Ez a „csak a bolondok járnak pszichológushoz” tévhit finomított változata, amely azonban mára már szerencsére részben meghaladottnak tekinthető. Ennek ellenére még mindig igen gyakoriak ezzel kapcsolatban a félreértések. Szakember segítségére bárkinek szüksége lehet élete valamely szakaszában, amikor elakad, megtorpan, nem látja egy adott helyzetből a kiutat. Ez minden egészséges emberrel is előfordul időnként.
- A pszichológus befolyásolja (netán manipulálja) kliensét, így az kiszolgáltatott neki, illetve a sugallatainak. Ezzel a tévhittel különösen olyankor találkozhatunk, ha a szakember valamilyen módosult tudatállapotot előidéző módszert alkalmaz. Elsősorban a hipnózishoz kötődik a tévhit, de felmerülhet különböző relaxációs vagy imaginációs technikák esetében is. Az igazság azonban az, hogy a kliens a legmélyebb hipnózisban is megőriz a tudatos mérlegelés képességéből annyit, hogy nem vehető rá olyan dolgokra, amelyeket nem akar. Imaginációs gyakorlatot én is sokszor végzek munkám során, és klienseim közben teljesen tudatuknál vannak.
- Ha néhány alkalom alatt nem oldódik meg a probléma, akkor nem megfelelő a pszichológus szaktudása. Mint ahogy az előző bejegyzésemben a felelősségvállalás kapcsán már írtam, a változás elsősorban a kliensen múlik, csak másodsorban a szakemberen. Ráadásul, a legtöbb probléma, amivel a pszichológust felkeresik, hosszú évek során alakult ki, tehát nem várható el, hogy egy-két hét alatt megoldódjon. Egy komolyabb kezelés mindig hónapokon át tart, de vannak évekig tartó terápiák is. Kisebb-nagyobb pozitív változást azonban már 3-4 foglalkozás után is érezhet a páciens.
- Meghallgatni a problémákat és tanácsot adni a barátok is tudnak, ehhez miért kellene pszichológushoz fordulni. Egyrészt, mint már előző bejegyzésemben említettem, a pszichológus nem tanácsot ad, hanem rávezeti kliensét a megoldásra. Másrészt pedig, a szakember-kliens kapcsolatnak speciális dinamikája van, amely megkülönbözteti más jellegű kapcsolatoktól. A lelki segítő szakértői szemmel és a kívülálló elfogulatlanságával tud ránézni a problémákra, így teljesen másféle támaszt nyújt, mint egy barát. Ráadásul, a pszichológus nem része oly módon az életünknek, mint egy ismerős és a titoktartás kötelezettsége is köti, így olyan dolgokat is megbeszélhetünk vele, amelyeket személyes ismerőseinkkel nem szeretnénk.
Bár még mindig igen sok tévhit tartja magát a köztudatban, az utóbbi időben határozottan javult annak a megítélése, ha valaki szakember segítségét kéri. Lassan eljutottunk odáig, hogy már nem „ciki”, ha valaki felkeres egy pszichológust. Tőlünk nyugatra azonban ennek már hagyománya van, nagyon sok embernek nemcsak kezelőorvosa van, akivel rendszeresen konzultál, hanem pszichológusa is. És erre egyre növekvő igény van világszerte, hiszen ahogy az életünk egyre stresszesebbé válik, úgy lesz egyre személytelenebb is, és nagyon sok ember szenved attól, hogy a problémáit nem tudja megbeszélni másokkal. Ekkor a pszichológiai segítség nagyon sokat jelenthet. Ráadásul, a technika fejlődésének köszönhetően ma már az online lelkisegély lehetősége is adott, amelyet azok is igénybe vehetnek, akik bármi okból kifolyólag nem tudnak eljárni a kezelésekre.