Amikor gyerek voltam, még nem volt internet. Ha egy-egy könyvet, hanglemezt vagy filmet meg akartunk szerezni, meg kellett vásárolnunk. Nem lehetett letölteni a netről. Ma már percek alatt bármilyen tartalomhoz hozzájuthatunk, hiszen attól a pillanattól kezdve, hogy felkerülnek a világhálóra, bárki letöltheti őket. A YouTube-on értékes előadásokat nézhetünk meg a legkülönfélébb témákban. Ott tartunk, hogy úgyszólván bármilyen hasznos, életminőséget javító információt, útmutatót pillanatok alatt, ingyen megszerezhetünk. Mégis egyre több az elégedetlen, a szorongó és a depressziós ember. Hogy lehetséges ez?
Amikor fizetnünk kell valamiért, azt jellemzően jobban megbecsüljük. Ha pénzt adunk egy könyvért, azt örömmel vesszük a kezünkbe, figyelmesen olvassuk el, akár többször is. Ha viszont az internetről töltjük le, hajlamosabbak vagyunk gyorsan átfutni rajta, egyszerűen nem tartjuk akkora becsben, holott a tartalma ugyanolyan értékes lehet. A helyzet tehát az, hogy hiába szerezhetünk meg bármilyen alkotást ingyen, az kisebb örömet okoz, és nem tartjuk olyan hasznosnak, mint ha fizettünk érte.
Többek között ezért is van az, hogy habár az interneten hatalmas mennyiségű anyag van arról, hogy miként javíthatjuk közérzetünket, mégis mind több ember érzi kicsúszni lába alól a talajt. Hiába a sok hasznos tanács, a rengeteg kiváló videó, ezek ingyen vannak, és ezért kevésbé értékeljük őket.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a dolog mégsem a pénzről szól. A fizetés csak egy jelképes cselekvés és a lényege az, hogy teszünk valamit magunkért. Ha úgy tetszik, áldozatot hozunk. Lépünk. Nem kívülről várjuk életünk rendeződését, hanem energiát mozgósítunk. Ennek egy lehetséges formája, ha anyagi áldozatot vállalunk, de alapvetően ennél jóval többről van itt szó.
Néha kapok egymondatos segítségkérő leveleket. A küldője leírja, hogy rosszul érzi magát, és megkérdi, hogyan lehetne jobban. Erre egyetlen tanáccsal tudok csak reagálni, amely valahogy így hangozna: vegye komolyabban önmagát és vállaljon nagyobb személyes felelősséget az életéért. Ezt kezdhetné azzal, hogy megbecsüli a problémáját annyira, hogy teljes levélben fogalmazza meg azt. Aki sajnál rászánni 5-10 percet egy értékelhető segítségkérő e-mail megírására, az hogyan fogja megoldani a problémáját? Márpedig ebben az esetben elküldhetem neki a tökéletes boldogság (nem létező) receptjét is, valószínűleg úgysem tud és akar vele mit kezdeni.
Sajnos nincs „download” gombnyomással megszerezhető jó közérzet. Sok anyagot letölthetünk, melyek hozzásegíthetnek bennünket, de varázstippek nem léteznek. Életünk jobbra fordulásához szükség van a mi erőfeszítéseinkre is. Ne gondoljuk, hogy bárki megoldhatja a problémáinkat pusztán azzal, hogy tanácsokat ad, még ha pszichológus is az illető. A segítség csak akkor lehet igazán hatékony, ha felhasználjuk azt és dolgozunk vele. Ezt pedig mindenkinek magának, magáért kell megtennie.
Aki hajlandó felelősséget vállalni az életéért és erőfeszítéseket tenni a változás érdekében, annak az internet valóságos aranybánya. Ha csak a blogomat és az Örömcsomagot olvasod, akkor is kötetnyi információhoz juthatsz arról, hogy miként teheted harmonikusabbá és kiegyensúlyozottabbá az életed. Igyekszem konkrét tanácsokat adni, hogy valóban hatékony segítséget nyújtsak. Egy dolgot azonban nem tehetek meg: nem alkalmazhatom a tudást senki helyett. Képtelenség olyan varázscikket írni, melynek csupán az elolvasásával megváltoztathatná bárki az életét. A személyes konzultáció vagy a pszichoterápia során is csak akkor segíthet a szakember páciensének, ha az dolgozik önmagán, és nem gondolja azt, hogy pusztán a terápiára való eljárással már minden szükséges lépést megtett.
A jó közérzet nem tölthető le az internetről, nem kapható meg ajándékba, nincs olyan varázstitok, amelyet megismerve az ölünkbe hullhat. A jó közérzet ott kezdődik, hogy nem másokat és a körülményeinket hibáztatjuk, hanem felelősséget vállalunk önmagunkért, és megértjük, hogy mi vagyunk saját életünk főszereplője, rendezője és forgatókönyvírója is.