Miért lesz valaki szorongó? 2. rész

A mai bejegyzésben folytatom azoknak a tényezőknek a bemutatását, amelyek hozzájárul(hat)nak ahhoz, hogy egy ember szorongóvá váljon.

Túlzott féltés, túl gondos szülő. Azzal, hogy egy gyereket a „széltől is óvunk”, akaratlanul is két dolgot üzenünk számára: 1. a világ veszélyes hely, ahol nagyon óvatosnak kell lennie, mert nincs biztonságban, 2. ő maga nem elég ügyes és rátermett, hogy megbirkózzon a nehézségekkel, ezért anyunak vagy apunak vigyáznia kell rá. A túlzott féltés hatására tehát a gyermek bátortalanná, bizonytalanná és szorongóvá válhat.

Az érzések elfojtása, tagadása. Ennek hátterében leggyakrabban az áll, hogy a szülő elvárja a gyermektől, hogy „erős legyen”. Az ilyen családokban nincs helye a panasznak, a sírásnak, az érzelmek őszinte feltárásának. Az ilyesmit puhányságnak, lelkizésnek címkézik. A gyerek megtanulja, hogy csak akkor kap dicséretet, pozitív megerősítést a szüleitől, ha elnyomja lágyabb érzelmeit.

Teljesítménytől függő elismerés. A szülő a dicséretet, az elismerést, netán a szeretet kifejezését valamilyen teljesítményhez köti. Tipikusan a merev beállítódású szülő tesz ilyet nevelő szándékkal, aki egyébként maga is hajlamos a szorongásra, mert valószínűleg őt is így nevelték. Ez az elv hasznos lehet abban, hogy a gyerek jobb eredményeket érjen el, viszont kialakítja benne azt az érzést, hogy ő önmagáért nem szerethető, nem értékes, és felnőttként saját magát is teljesítménye alapján értékelheti.

Elválás a szülőktől vagy azok elvesztése. A gyerek számára a biztonság a legfontosabb éltető erő. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szülő jelen legyen az életében, számíthasson rá. Nagy szorongást okoz, ha a szülőtől hosszabb időre el kell válnia, különösen akkor, ha még olyan kicsi, hogy nem érti meg ennek okát. Ha például a tíz évesnél fiatalabb gyereknek be kell feküdnie a kórházba, a legjobb, ha a szülő is vele tart. Az anya vagy az apa hiánya általában nagyobb próbatétel a kicsinek, mint maga a betegség.

Túlzott felelősség hárul a gyerekre. Bizonyos családokban a gyermek felnőtt szerepbe kényszerül. Ennek több oka lehet, de minden esetben nagy terhet ró rá. Az ilyen kiskorú általában koravén, akit a tanárai nagyon kedvelhetnek, hiszen érett és nem sok gond van vele, viszont nincs igazi gyermekkora. Hogy a követelményeknek megfeleljen, kénytelen rideg szabályrendszert kialakítani a maga számára, és ezt a merev életszemléletet a felnőttkorba is magával viszi.

Mint látható, sokféle oka lehet annak, hogy egy ember szorongóvá válik. Természetesen a lista még így sem teljes, lehetne folytatni a felsorolást. De az ebben és az előző bejegyzésben leírtak a leggyakoribb okok.

Néhánynak a jelenléte már elég ahhoz, hogy kialakuljon a szorongásra való hajlam. És természetesen ilyen hatások felnőttkorunkban is érhetnek bennünket, jóllehet a gyermekkori események mélyebben élnek bennünk, erőteljesebben formálják személyiségünket.

Ugyanakkor szerencsére minden felülírható. Így van esély arra, hogy felnőttként csökkentsük szorongásainkat, vagy akár meg is szabaduljunk tőlük. Ezt hivatottak elősegíteni a különböző szorongásoldó, életminőség javító tréningek. Én magam is tervezek ilyet indítani tavaszra, amennyiben lesz rá igény.

Itt lent, a hozzászólásoknál vagy a kapcsolat@stresszdoki.com e-mail címre jelezd, kérlek, ha Téged érdekelne egy 2-3 napos fizetős (20-30 ezer Ft-os) szorongásoldó és közérzetjavító tréning! Írd meg azt is, hogy melyik városban élsz! Ez csak egy igényfelmérés, kötelezettséget nem vállalsz vele. Köszönöm.