Pozitív lelki viszonyulás kialakítása

Előző cikkemben arról írtam, hogy életünk minőségét énünk irányultsága határozza meg, aminek csupán egyik összetevője a gondolkodásmódunk. Hangsúlyoztam a lelki viszonyulás szerepét, amit a sorsteremtés legmeghatározóbb komponensének tartok. Ez mindazon tudatos és tudattalan energiáink fő gyűjtőhelye, amelyek mozgásba hozzák és mozgásban tartják életünk történéseit. Az energia belőlünk ered, de hatását kívül tapasztaljuk meg. Ezért érezzük úgy, hogy az események tőlünk függetlenül zajlanak; különösen negatív élethelyzetek esetén véljük úgy, hogy kialakulásukhoz vajmi kevés közünk van. Hiszen ki akar magának rosszat? Tudatosan senki, de itt egy rejtettebb, csakráink szintjén megragadható lelki energia-komplexumról beszélünk.

Éppen ezért, ahogy előző cikkemben is írtam, önmagunkhoz, másokhoz, illetve a világ egészéhez való általános lelki viszonyulásunk határozza meg legfőképpen életünk minőségét. Hogy ennek a viszonyulásnak a milyenségét tisztán láthassuk és pozitív irányba alakíthassuk, viszonylag fejlett önismeretre van szükségünk. Nélkülözhetetlen hozzá továbbá a személyes felelősségvállalás is, vagyis annak belátása, hogy a történéseket, ha tudattalanul is, de mi mozgatjuk. Nem a világ kegyetlen, hanem énünk árnyoldalával vonzzuk be a kellemetlenségeket. Ezt a belső árnyékot tudja átfényesíteni az önismeret és a felelősségvállalás. És hogy ezt a lelki tisztázó-átvilágító folyamatot megkönnyítsem, adok most néhány tanácsot.

Javaslom, hogy gondolj vissza néhány olyan múltbeli eseményre, történésre, amit annak idején negatívnak címkéztél, később viszont rájöttél, hogy előnyös változást hozott az életedbe. A pozitív lelki viszonyulás kialakításának egyik alapfeltétele, hogy az életet, a sorsot, a minket körülvevő világot ne önmagunktól elidegenített, bizonytalan és félelmetes önkényrendszerként éljük meg, hanem értünk (is) működő, minket segítő egységként. A pozitív lelki viszonyulás ott kezdődik, hogy felismerjük, az élet összes(!) történése értünk van, nem ellenünk. Ez alapozza meg a harmonikus élethez szükséges bizalmat. Ennek a bizalomnak a kialakításában és elmélyítésében segíthet, ha olykor felidézünk magunkban néhány olyan múltbeli eseményt, amelyek bár nehézséget okoztak, de végső soron üdvösnek bizonyultak.

Ha képesek vagyunk felismerni, hogy a múlt fájdalmas tapasztalatai és a jelen problémái is a fejlődésünket szolgálják, akkor már megfelelhetünk a pozitív lelki viszonyulás másik nagy kihívásának is. Ez pedig a szívből jövő megbocsátás. A magunkban hordozott gyűlölet, düh, neheztelés, de még a bűntudat is, nehéz élethelyzeteket vonz. Ezekben az esetekben mutatkozik meg legszemléletesebben a lelki viszonyulás teremtő erejének tudattalan formája. A tudat szintjén talán jót akarunk, igyekszünk pozitívan gondolkodni és érezni, ám amíg bensőnkben sérelmeket és/vagy bűntudatot hordozunk, addig az ki fog vetülni életkörülményeinkre. A pozitív lelki viszonyulás kialakításának fontos lépése tehát, hogy bocsássunk meg másoknak és magunknak is. Ezt nem erőltethetjük magunkra, mert az csupán önbecsapás lenne. Gondozgassuk inkább a kiengesztelődést türelemmel, hagyjuk, hogy beérjen bennünk! Segíthet, ha gondolatban felidézzük a fent leírtakat: ha mások ártottak nekünk, akkor éppen arra a leckére volt szükségünk a fejlődésünkhöz, ha pedig mi ártottunk másoknak, azért tettük, mert azon a korábbi fejlődési szinten az jó döntésnek tűnt.

A harmadik tanácsom, hogy alaposan válogassuk meg azokat az ingereket, amikkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk, amelyek hatnak ránk. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy bensőnket pozitívabbá hangoljuk. Nyugtató, harmonikus ingerekkel vegyük körbe magunkat, és kerüljük a negatív hatásokat. Ahelyett, hogy híradót néznénk vagy hallgatnánk, inkább keressünk személyiségfejlesztő előadásokat vagy meditációs hanganyagokat az interneten. Ahelyett, hogy értékes időnket sopánkodó vagy másokat pocskondiázó emberekre áldoznánk, válasszuk inkább szeretteink társaságát, vagy tegyünk egy kellemes magányos sétát a természetben. Millió módja van annak, hogy pozitív ingerek segítségével hangoljuk át lelki viszonyulásunkat. A bennünket érő hatások tudatos megválasztása azért roppant fontos, mert mindaz, amit gyakran látunk, hallunk, vagy más módon észlelünk, befolyással van ránk. Erre a pszichológiai törvényszerűségre építenek az olyan, negatív gondolatokat és érzelmeket felülíró hanganyagok, mint például A tudatalatti tízparancsolata, amely Balogh Béla munkája. Itt hallgathatod meg.

A pozitív lelki viszonyulás kialakítása egy hosszabb folyamat, nem kell, és nem is lehet siettetni. Ám minden egyes nap kicsit közelebb kerülhetsz a célhoz. És majd eljön az idő, amikor a múltra visszatekintve azt fogod látni, hogy nagyon sokat változtál. A nagy lelki átalakulások a tudatunkkal nehezen követhetők le, mert nem mi csináljuk őket, hanem megtörténnek velünk. Ebben a kegyben azonban csak akkor részesülhetünk, ha megtesszük a magunk aprócska lépéseit.