Szorongást növelő gondolkodási sémák

negatív gondolkodás

 

 

 

 

Előző bejegyzéseimben megírtam, hogy csak a racionális, a valóságot reálisan megragadó gondolkodás lehet igazán pozitív és konstruktív, az illúziókra épülő gondolkodás inkább önámításhoz vezet.
Ezen a ponton térek ki még egy érdekes összefüggésre. Megállapítható, hogy a túlzott szorongás és a depresszív lelkiállapot hátterében is a gondolkodásmód torzulása, a valóság elferdítése, önkényes negatív észlelése áll. Vagyis: a pszichológiai problémák és pszichiátriai kórképek nagy része is arra vezethető vissza, hogy a személy jóval sötétebbnek és ijesztőbbnek látja a világ dolgait, mint amilyenek azok a valóságban. Bizony, nemcsak pozitív (lásd: önámítás), hanem negatív (szorongásos kórképek, depresszió) irányban is torzíthatjuk a valóság elemeit, eseményeit, történéseit. Ez utóbbi esetben is arról van szó, hogy a személy nem reálisan észleli a világ dolgait, hanem torzítva, lelkiállapotának megfelelően képezi le azokat a maga számára.
Nézzünk tehát néhány tipikus torzító észlelési módot, példát az irracionális gondolkodásra és mentális beállítódásra, melyek növelik a szorongást:
1. Túlzott általánosítás. Lényege, hogy egy egyszeri ijesztő vagy traumatikus eseményből kiindulva generalizáljuk a szorongást az összes hasonló helyzetre. Például, ha egyszer tűz üt ki az otthonunkban, elképzelhető, hogy a jövőben minden kicsi láng látványa borzongást és irreálisan erős szorongást vált ki majd bennünk.
2. Megszűrés. Akkor beszélünk róla, amikor a személy egy komplex eseményt részeire bont le, és a negatívumokra összpontosítja a figyelmét. Például, egy nagyjából jól sikerült állásinterjú után megfeledkezünk arról, hogy alapvetően jó benyomást keltettünk a munkaadóban, és azért az egy-két véletlen elszólásért vádoljuk önmagunkat, amelyek esetleg rossz fényt vetnek ránk. A megszűrés esete az is, amikor az életünkben kizárólag a negatív dolgokat vesszük észre, figyelmünket azokra szűkítjük be, és a pozitívak el sem jutnak a tudatunkig. (Erről, illetve ennek kivédéséről volt szó részletesebben az előző bejegyzésemben.)
3. Önhibáztatás. Egy teljesen általános, tőlünk eredetileg független eseménybe érzelmileg olyan módon vonódunk be, hogy önmagunkat hibáztatjuk miatta. Például, egyik rokonunk a szokásosnál kedvetlenebbül fogad bennünket (mert esetleg fáradt vagy gondjai vannak) és mi úgy értelmezzük, hogy nem örül a látogatásunknak. A kórosan gyakori és túlzott önhibáztatás a paranoid gondolkodással áll kapcsolatban.
4. Sarkítás. A végletekben gondolkodás esete, amikor leegyszerűsítjük a dolgokat jóra és rosszra, kedvezőre és kedvezőtlenre, és nem vagyunk hajlandóak tudomást venni az átmenetről, az arany középútról. Jó példa, amikor a szerelmünket bálványozzuk, majd amikor csalódunk benne, teljesen elvitatunk tőle minden emberi értéket. Természetesen minkét véglet az irracionális látásmódból adódik.
5. Fatalizmus. Az a lelki beállítódás, amikor mindig a legrosszabb bekövetkezésétől tartunk, a “jobb félni, mint megijedni”-féle buta hozzáállás. A félelem semminél sem jobb, sőt kifejezetten egészségkárosító és a legtöbb esetben teljesen felesleges is. Fatalizmusra példa, amikor folyamatosan attól rettegünk, hogy elbocsátanak bennünket a munkahelyünkről, jóllehet a főnökünk ilyen szándékának semmiféle valós jele nincs. A fatalizmus veszélye, hogy az önbeteljesítő jóslat törvénye szerint a félelmünkkel táplált viselkedésünkkel valóban kiválthatjuk azt a helyzetet, melytől tartottunk.
Ezek a leggyakoribb mentális torzítások, irracionális gondolkodási sémák, amelyek elferdítik a valóságot és növelik a szorongást.
Ne feledd: az, hogy miként képezed le a magad számára a világ dolgait, elsősorban Tőled függ. Önmagában véve a legtöbb dolog semleges, és minőségét a mi gondolkodásmódunk határozza meg.

Kategória: Gondolatok | A közvetlen link.

Szorongást növelő gondolkodási sémák bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Bece Ildikó szerint:

    egy evel ezelotre viszamenoleg valo dolgai nagyon sotetek voltak feltem az orvosagok szedesetol mindeg felelem toltot el a melekhatasoktol mivel depresziora szedem oket . ma mar ertem hogy segitseget kapok de meg mindeg ott a felsz . eles hegyes dolgogok hasznalata borzaszto felelem toltott el pl kenzyeret szeltem csirket nem merek meg mindeg levagni pedig azelot hetiszinten vegeztem mindeg most mar apro csepro dolgokat felszelek .had ne soroljam ehez hasonlo gondolatok megjelenese surun jelen voltak. ugy erzem valamenyivel kezdenek homajosodni rengeteget harcolok a gondolatokal hogy a jo odalat lasam mindenek amenyire csak lehet . de ha volna valaki aki motivana talan meg konyebb lenne

  2. Judit szerint:

    Atyaég, mind az 5 pontban magamra ismerek!

Hozzászólás a(z) Judit bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az Email címed nem tesszük közzé. A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitöltened!