Előző bejegyzésemben olyan témáról írtam, amely minden embert foglalkoztat – a boldogságról. Ez annyira mély szükségletünk, hogy minden tettünk és célunk hátterében ez áll. Egész életünk annak a jegyében telik, hogy ezt az állapotot keressük. Igyekszünk megszerezni a receptet, aminek segítségével ezt elérhetjük. Pedig általános recept nincs, hiszen a boldogság szubjektív fogalom, mindenki számára mást jelent. Egyesek eufóriát, mások valamiféle átszellemült állapotot, ismét mások jóleső elégedettséget értenek alatta.
Mióta azonban a boldogságkutatások elindultak, a pszichológia konkrét eredményeket tud felmutatni ezen a nehezen megfogható területen is. Vizsgálták, hogy mitől függ a boldogság, mivel áll kapcsolatban és hogyan érhető el. Az eredmények statisztikai adatok alapján rajzolódnak ki, ezért többé-kevésbé objektívnak fogadhatjuk el őket. Nézzük, mire jutottak a kutatók!
Megállapítást nyert, hogy a boldogságérzést három dolog határozza meg. Egyik a genetikai örökségünk, amely mintegy 50 %-ban felelős azért, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak, milyen gyakran és mekkora intenzitással élünk át pozitív és negatív érzelmeket. A tőlünk, tetteinktől, akaratunktól független életkörülményeink, mint pl. a társadalmi réteg és kultúra, melybe beleszülettünk, intelligenciánk, külsőnk kb. 10 %-ban hat ki a boldogságérzésünkre. És azt találták a kutatók, hogy a maradék 40 % a szándékos tetteink, mindennapi tevékenységeink részesedése, amely ily módon a mi kezünkben van és kedvünk szerint tölthetjük meg tartalommal. Azt láthatjuk tehát, hogy bár erősen meghatározónak tűnik biológiai örökségünk, azért közel akkora arányban mi magunk is tehetünk boldogságunkért.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen tevékenységekkel áll összefüggésben a boldogság szubjektív érzése. Négy fő csoportba lehet rendezni a feltárt faktorokat. Ezek a következők:
- Egyértelműen boldogabbnak érzik magukat azok, akik hetente legalább egy-két alkalommal végeznek valamilyen testmozgást. Ez lehet egészen rövid idejű és alacsony intenzitású is, tehát nem kemény sportteljesítményről van szó.
- Boldogabbak azok az emberek, akiknek az életében van olyan tevékenység, mellyel nagyon szívesen foglalkoznak, amelybe teljesen bele tudnak vonódni. Ez bármi lehet a kézimunkától kezdve a kertészkedésen át a horgászásik. Nem a tevékenység formája a meghatározó, hanem a beleolvadásnak az a foka, amikor szinte megszűnik a külvilág és megáll az idő.
- Boldogabbnak vallják magukat azok, akik olykor bármilyen önkéntes munkát végeznek vagy önzetlenül segítenek. A segítés, a jócselekedet nemcsak a boldogság szubjektív érzését fokozza, hanem mérhetően megnöveli szervezetünk immunrendszerének erejét is, így ezek az emberek a betegségekkel szemben is ellenállóbbak és a lelki problémák is nehezebben gyűrik maguk alá őket.
- Boldogabbak azok, akik több jó ismerőssel, baráttal rendelkeznek, illetve párkapcsolatban, házasságban élnek. Ez azért lehetséges, mert az ilyen emberek számára adott az önfeltárási lehetőség, van kivel megosztaniuk örömüket, bánatukat és érzelmi támogatást kaphatnak.
Ezek ismeretében már lehet képünk arról, hogy milyen tevékenységekkel érdemes kitöltenünk napjainkat, ha boldogabbnak szeretnénk érezni magunkat. Ne feledjük: a kutatások eredményei szerint 40 %-ban mi magunk határozhatjuk meg szubjektív jóllétünk szintjét ezekkel a hétköznapi tevékenységekkel. Nézzük tehát, minek érdemes helyet szorítanunk az életünkben!
- Mindennap tegyünk valami jót! Keressük azokat az alkalmakat, amikor segíthetünk! Nem szükséges nagy dolgokat tennünk, az apró jócselekedetek is felvidítanak bennünket.
- Ápoljuk szociális kapcsolatainkat! Kommunikáljunk az emberekkel, legyünk nyitottak az igényeikre, hallgassuk meg egymást! Párkapcsolatunkban ne felejtsük el kifejezni egymás iránt pozitív érzelmeinket, szeretetünket, szerelmünket. Ez áldásos felfrissülést hozhat egy-egy kihűlőfélben lévő kapcsolatba.
- Találjunk életcélt magunknak! Ezek nélkül csak hánykolódunk az életben. A jó cél az, amely esetében nemcsak a végállomás vonzó, hanem az odáig vezető utat is örömmel tesszük meg. Az ilyen tevékenységekbe be tudunk vonódni érzelmileg és a végén élvezhetjük a gyümölcsét is.
- Válasszuk ki azt a mozgásformát, amelyet szívesen végzünk, és hetente legalább két alkalommal frissítsük fel testünket! Amilyen arányban tudunk átszokni a TV nézésről a testmozgásra, olyan arányban fogjuk javítani közérzetünket.
A fenti tevékenységek egyszerűek és mindenki számára elérhetőek. Csak rajtunk múlik, hogy helyet adunk-e nekik az életünkben. Tedd meg és élvezd közérzetedre gyakorolt pozitív hatásukat!