A pozitív gondolkodásról

A változás itt kezdődik

Az eddigiekben arról írtam, hogy életmódunkkal és a különböző technikákkal hogyan oldhatjuk a szorongást. Ezek kétségtelenül sokat segítenek, de mivel rozoga alapokra nem építhetünk várat, ezért az eredményes stresszoldáshoz is önmagunkból kell kiindulnunk.

Te vagy az alap, ezért előbb önmagadon kell dolgoznod, nem a körülményeiden!

Egy korábbi bejegyzésemben három területre osztottam azokat a tényezőket, melyek segíthetnek a szorongás enyhítésében. Az első két területről már írtam az elmúlt két hétben. Most áttérek a harmadikra, és bár ezt tárgyalom utoljára, meggyőződésem, hogy ezzel kell kezdenünk a hatékony szorongáscsökkentést.

A gondolatok erejéről lesz szó, arról, hogy hogyan határozza meg sorsod alakulását az, hogy mit és miként gondolsz a sorsodról, a világról, önmagadról.

A pozitív gondolkodásról az elmúlt időszakban nagyon sokan és sokat írtak, afféle slágertémává vált.  Az irányzat azt hirdeti: gondolkodj pozitívan, és minden rendben lesz az életedben! Bár az elvvel mélységesen egyetértek, nagyon zavar az, ahogyan ezt a témát sok szerző, szakember, motivációs előadó tárgyalja. Sok cikk, könyv, film igyekszik ugyanis elhitetni az emberekkel, hogy egyfajta önmegerőszakoló, erőltetett pozitív gondolkodás majd csodát teremt az életükben. Az igazság azonban az, hogy a pozitív gondolkodás vagy őszintén, szívből jön, vagy semmit sem ér. Egy negatív érzésekkel teli depressziós embernek azt mondani, hogy: “Gondolkodj pozitívan!”, a legtöbb esetben hasznavehetetlen okoskodás, mert az ilyen ember számára általában egyszerűen nincs megteremtve ennek a reális alapja, és ezért képtelen lesz ezt megvalósítani. A negatív énképtől szenvedő ember hiába áll oda naponta a tükör elé, és mondogatja magának gépiesen, hogy “szép vagyok, én szép vagyok…”, ettől még nem fogja valóban szépnek érezni magát, csak egy nevetséges és hiábavaló időpocsékolás lesz az egész. Mégpedig azért, mert valójában nem hisz abban, amit mond, a valódi gondolata inkább ilyesmi: “istenem, remélem, ha még sokáig mondogatom ezt, akkor előbb-utóbb valóban szépnek fogom látni magam”. Az határozza meg a sorsod, amit valóban gondolsz és érzel, és nem az, amit gondolni és érezni akarsz.

Én a realitásban hiszek. Úgy gondolom, az önbecsapásnak nincs semmi értelme, a gépiesen mondogatott erőltetett “pozitív” gondolatok nem érik el a kívánt hatást, egész egyszerűen azért, mert valójában nem is pozitívak, inkább görcsösek, mesterkéltek és hamisak. Ezért nem kedvelem tehát azt a módot, ahogyan ezt a témát tárgyalja nagyon sok írás, kép- és hanganyag, mert azt sugallják, hogy a pozitív gondolkodás azonos a pozitív gondolkodásra való görcsös törekvéssel. A megoldást tehát nem itt kell keresnünk, hanem valahol egészen máshol. Ha az a problémánk, hogy csúnyának érezzük magunkat, akkor nem az a megoldás, hogy bemagyarázzuk magunknak, hogy valójában szépek vagyunk, hanem teljesen más oldalról kell megközelítenünk a dolgot.

De hogy milyen oldalról és hogyan, illetve, hogy akkor valójában mi is a pozitív gondolkodás titka, erre a következő bejegyzésemben térek ki.

Kategória: Gondolatok | A közvetlen link.

A pozitív gondolkodásról bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Gréti szerint:

    Üdvözlöm! Én is úgy gondolom,hogy híaba mondják nekem,hogy gondolkodjam pozitívan,mikor a lelkem tele van szorongással és a gondolataim mindig csak a bántó dolgon jár.Nekem ez nem igazán megy….pedig mindent megpróbálok ,olvasás,kézimunka,barátokkal való beszégetés na nem mindig a bánatomról…mert egy idő után megunják…ezt én is észre veszem,ekkor vissza vonulók.És megint ott vagyok,ahol voltam.

    • Stresszdoki szerint:

      Igen, valóban így van, szinte senki sem tud parancsszóra pozitívan gondolkodni – akár más adja ezt ki, akár ő önmagának.
      A továbbiakban majd lesz arról szó, hogy mégis hogyan tudunk átállni a pozitív gondolkodásra, mert ezt meg lehet tenni, csak előtte az alapokat kell lerakni hozzá (mint mindenhez).

  2. Beszteri Erika szerint:

    Üdvözletem! Teljesen egyetértek azzal,hogy a pozitív hozzáállás jól hangzik, de hogy álljak pozitívan egy teljesen negatív élethez.Hiába próbálom elmondani magamnak, hogy minden jó, de belegondolván semmi nem az.Az orvosom szerint foglalkozzak többet magammal,fodrász szolárium stb.De ez csak pillanatnyi öröm.Felkelek dolgozok itthon majd a munkahelyen, hazajövök és ennyi.Mindeközben 0-24 küzdök a szorongással a rohamoktól való félelemmel a folyamatos rosszulléttel.17 Éve Vegetálok…Ezt már nem tudom pozitívan felfogni akár hogy is szeretném.De ha valakinek van ötlete mivel lehet jobb szívesen fogadom.

    • Judit szerint:

      Csak annyi “ötlet”, talán már mondták ezt is: ha van lehetőséged, időd (szabadság, hosszú hétvége) keress olyan kikapcsolódást, ami teljesen különbözik a mindennapoktól. Akár 1 nap is, amit nem a megszokott helyen, megszokott emberekkel töltesz, energiát ad, kikapcsolhat a szorongásból. Minél több időt tudsz ilyen feltöltődésre szánni (nem kell rögtön egy drága wellness-hétvégére gondolni, a családdal is lehet új dolgokat kitalálni) annál több erőd lesz küzdeni a szorongás ellen. Ennyi voltam.

  3. Somi Renata szerint:

    Kedves Adolf!

    Szeretnem igenybe venni a “kezelest”.
    Röviden a prombemam a következö! Nagyon stresszes eletet elek a munkambol, is kifolyolag. Csaladomban is sok a zürzavar! Az emberi kapcsolataim rendszerint veszekedessel vegzödnek, es megszakitom haragbol veglegesen.
    Ott tartok , hogy egy baratom sincs. Nem ertem, hogy miert, ennyire rossz nem vagyok.
    Valamiert szerintem rossz embereket vonzok be. Biztos mas oka is van, ebben kernem a segitseged! Ma egesznap raerek!

    Köszönettel: Somi Renata

Hozzászólás a(z) Beszteri Erika bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az Email címed nem tesszük közzé. A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitöltened!