A szorongásnak van egy olyan tulajdonsága, amelyet a tőle szenvedő emberek jól ismernek, és alaposan megkeseríti az életüket – önmagát erősíti. A szorongó személy rendszerint sokat foglalkozik félelmeivel, és ezzel táplálja, növeli, energiával tölti fel azokat. Az alapszabály tehát itt is érvényesül: annak adunk erőt, amire gyakran gondolunk, amivel élénken foglalkozunk.
Mindenki volt már olyan helyzetben, hogy nehezen tudott elaludni. Forgolódtál az ágyadban, és arra gondoltál: „El kell aludnom, mert holnap korán kelek. Muszáj kipihennem magam!”. A „kell” és „muszáj”-ban kifejeződő görcsös akarás aztán teljesen lehetetlenné tette, hogy valóban álomba tudj merülni. De hozhatok más példát is. A szorongásai miatt impotens férfi pontosan tudja, hogy minél jobban törekszik az erekcióra, annál kevésbé sikerül azt elérnie. A sikertelenség aztán tovább növeli a szorongását, amely viszont tovább növeli a kudarcélmények számát… Olyan önmagát gerjesztő ördögi kör alakul ki, amelyből egyre nehezebb kilépni.
A szorongás tipikus bűvkörében vergődnek a pánikbetegek is. Egy-egy váratlanul rájuk törő roham vagy furcsa rosszullét erős félelmet alakít ki bennük, melynek az a bizonytalanság képezi az alapját, hogy nem tudják, mi okozhatta a rosszullétet, illetve nem tudhatják, hogy mikor ismétlődik meg. Ez a szorongás kiváltja, hogy túl gyakran (hacsak nem állandóan) a bármikor esedékes újabb rohamra gondolnak, és félelmeikkel valóban rendszeressé is tehetik tüneteiket, mint például a heves szívdobogás, a légszomj vagy a remegés. Ismét arról van szó tehát, hogy a rettegett szituációtól való félelem növeli annak bekövetkezési valószínűségét, a bekövetkezett roham pedig tovább növeli a szorongást. Kialakul a fent felvázolt ördögi kör, amely aztán folyamatosan és egyre növekvő intenzitással erősíti önmagát.
Aki már átélt a fentiekhez hasonló helyzetet, az tudja, hogy a probléma megoldása rendkívül nehéznek, szinte lehetetlennek tűnhet az érintett számára. Olyan ez, mintha sós tengervízzel akarnánk oltani a szomjunkat. Minél többet iszunk belőle, annál szomjasabbak leszünk, és úgy tűnik, ebből a körforgásból képtelenség kilépni.
A probléma azonban, ha nehezen is, de kezelhető. Ma már nagyon hatékony technikák vannak arra, hogy a kört megszakítsuk, igaz, nem egy-két hét alatt. A szakszerű segítség igénybevétele és a megfelelő módszerek alkalmazása mellett azonban nagyon fontos az is, hogy a személy felismerje, ő maga működteti ezt az ördögi körforgást. Ahhoz tehát, hogy ki tudjon szakadni belőle, bizonyos mértékben változtatnia kell pszichés működésmódján. Ez kemény és legtöbbször időigényes feladat, de a siker érdekében szükség van rá. A következőket tanácsolom, ha ilyen problémáid vannak:
1. Próbáld meg elfogadni az aktuális helyzetet olyannak, amilyen, hiszen ha hadakozol ellene vagy menekülsz előle, akkor csak még jobban belesodródsz. Állj meg és tudatosítsd magadban, hogy jelenleg el kell fogadnod a helyzetet, nem tehetsz mást. Fogd fel úgy, mint kihívást, megoldandó életfeladatot, és ne úgy, mint valami kegyetlen sorscsapást.
2. Hagyj fel a görcsös akarással, amely tulajdonképpen a szorongás ördögi köreinek az üzemanyaga. Ez élteti és működteti. Amilyen mértékben képes vagy ennek helyébe laza elfogadást ültetni, olyan mértékben tudod felszámolni szorongásaid. (Nem arról van szó, hogy ne tégy önmagadért semmit, hanem arról, hogy ne görcsösen, hanem rugalmasan és türelemmel közelítsd meg a helyzetet.)
3. Tekintsd a problémát jelzésnek és vond le belőle a tanulságokat. A tünetek és betegségek azt mutatják, hogy valami rosszul működik az életünkben, valamin változtatnunk kell. Lehet, hogy az eddigi maximalizmusod juttatott ebbe az állapotba. De az is lehetséges, hogy nem tudtad elfogadni önmagad és mindig mások kedve szerint éltél. Érdemes önvizsgálatot tartani, és változtatni szemléleteden, beállítódásodon, életeden. Egy megfelelő pszichológus ebben is sokat segíthet.
A szorongás ördögi köréből tehát létezik kiút, de ehhez meg kell szakítanod önsorsrontó berögződéseid és szokásaid monoton ismétlődési ritmusát. Ha a görcsös lelki beállítódás tett szorongóvá, akkor ugyanezzel a beállítódással nem léphetsz ki a kóros állapotból. Változz, hogy változhasson az életed!